(PR egyenlet, vagy inkább egyenlőség: -7,5 kg = - 7,5 perc)
Számomra a Crosskovácsi a "TOP" verseny kishazánkban, ezt minden évben elmondom és most sincs másképp.
Az idei évben ez volt az XCM OB így rövid-távon nem volt beszólítás ez az egyetlen kicsit kellemetlen dolog számomra, amit meg tudok említeni.
Az elmúlt években a Crosskovácsit mindig az egyik főversenyemnek lövőm be, idén se volt ez másképp.
Tavaly a sub 1:30 volt a cél a rövid-távon amit 1:27:56-al sikerült abszolválnom. Az idei évben mindenféleképpen PR-t szerettem volna menni, reális célnak az 1:23, 1:25-ös célidőt lőttem be. A pályabejáráson már szembesültem vele, hogy a pálya idén eszméletlen gyors lesz, az elmúlt egy év nagyon jót tett a Tarnai-pihenő feletti technikás köves meredek résznek, mert valahogy kisimult az út, simán tekerhető volt.
Időben két sarokkövet lőttem be. A felvezető kört 15 perc körül kell megtennem, illetve a Nagy-kopaszon lévő frissítőpontra 1 órán belül kell felérnem.
A rajthoz már jó időben beálltam, így az egész jó 3. sorból sikerült rajtolnom. A rajt utáni pillanatok eléggé izgalmasra sikerültek, mivel közvetlenül előttem volt egy nagy bukás, amit éppen csak sikerült kikerülnöm. Ez egy picit kizökkentett, de viszonylag sikerült egész jól felzárkóznom a mezőny elejére. A felvezető kör a szokásos nyomvonalon ment és most is brutál meredek, de szerencsére lábletétel nélkül lehetett felfelé menni, nem volt előttem senki, aki elakadt volna. 12 perc környékén fordultam rá a lejtőre, volt 3 percem, hogy leérjek. Nem mondanám, hogy túl óvatos voltam, eresztettem neki ahogy bírtam, de eléggé egybe volt még a mezőny, így néha azért fékezgetni kellett, ami nem is gond, szar lett volna a felvezető körön elszállni. A célkapun ránéztem az órára 1:15 alatt volt az idő, eddig oké. Tulajdonképpen innen eléggé eseménytelen volt a verseny egy dologtól eltekintve. Egy váltásnál az első átdobó túlnyomta a láncot és az beesett a lánctányér mellé. Szerencsére ezt sikerült menet közben visszarakni így nem kellett megállnom. (Később a Balaton maratonon ennek még jelentősége lesz.) Anna-lak felé a szokásos dózeres út. Az előző napokban esett egy kis eső, és emiatt a speedmaxon tényleg speedmaxot lehetett menni. Nem csúszott és nem porzott, tökéletes volt.
A Nagy-kopaszra 46 percnél fordultam rá, osztottam szoroztam és úgy gondoltam a sub 60 perc eléggé combos lesz, a csúcsig 14 perc alatt kell feljutnom. A testsúly csökkenés ezen a mászáson nagyon kijött, bár én menet közben nem éreztem, de nagyon haladtam felfelé. A kopaszra vezető elágazásnál 55 percnél voltam, itt éreztem először, hogy a sub 60 meglehet. Az eddigi mászás azért kifárasztott, de próbáltam minél nagyobb erőt kipréselni magamból. A frissítőpont mellett 59:45-el haladtam át, eddig nagyon okés volt a dolog. Tavaly 20 perc kellett, hogy innen beérjek a célba úgy gondoltam ez idén is menni fog. Az utolsó sík szakaszon páran összeálltunk ez annyira nem kedvezett nekem, mivel az utolsó DH szakaszon egyedül, tisztán szerettem volna lemenni, így taktikát váltottam. A két utolsó enyhe dombot izomból meghúztam, így sikerült az üldözőimet leszakítanom, és a DH-ra egyedül fordultam rá. Nos, ez maga volt a tökély. Ma már egyszer jöttem itt lefelé, megvolt hol kell óvatosabban menni, melyik ívet kell használni, és ezt maximálisan ki is használtam, úgy érzem egy 10/10-es lejtőzést tudtam kicsikarni magamból. A kastélyparkra való ráfordulás után még egy csőgáz és bent voltam a célban.
A hivatalos időm 1:20:28 lett. Ez pont hét és fél perc javulás tavalyhoz képest, csak hát az a fránya 28 másodperc. 😊
Az időm a Master 2 kategóriában a 13. helyre lett elegendő, amivel maximálisan elégedett vagyok.
Halkan hozzáteszem, hogy a 30 és 40 év közötti Master 1 kategóriában ezzel az idővel 3. lettem volna. 😊
